Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jakab az Úr testvére

2015.07.09

saint_james_the_just.jpgAz evangéliumok több helyen is beszélnek Jézus testvéreiről (fiú és lánytestvéreiről: Mk 6,3; Mt 13,55-56; Jn 7,1-10 stb.), és Pál apostol is említi őket mint vándormisszionáriusokat (1Kor 9,5). A keresztény hagyomány nem egyértelmű annak meghatározásában, hogy a testvér (adelphos illetve adelphé) közvetlen testvéri kapcsolatot vagy távolabbi rokonságot jelent ebben az esetben. Helvidius és Szent Jeromos (Hieronymus) vitájában Jeromos Szűz Mária örökké tartó szűzességét védelmezve az unokatestvéri fok mellett érvel. Ennek ellenére ma az Újszövetség kutatói (köztük a római katolikus J.P. Meier is) elképzelhetőbbnek tartják a közvetlen testvéri kapcsolatot, akár úgy, hogy Jakab és a többi testvér József korábbi házasságából született (ebből indul ki a szintén Mária szűzességét védelmező, korában igen népszerű Jakab prótoevangéliuma is, melynek fiktív szerzője az idős Jakab), akár úgy, hogy Jézus mint elsőszülött után Máriának és Józsefnek születtek további gyermekei.

Jakab, az Úr testvére az Újszövetségben

Jakab Jézus feltámadása előtt nem tartozott Jézus tanítványi köréhez (kivéve, ha az Úr testvére Jakabot azonosítjuk az Alfeus fiával, ahogy ezt például Kálvin is tette). A feltámadás után azonban Krisztus megjelent neki („Eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon, és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek (…). Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak” 1Kor 15,4-7). Ettől kezdve ott volt az apostolok körében (ApCsel 1,13-14). Amikor a másik Jakab, a Zebedeus fia (Idősebb Szent Jakab) kivégzése után Péter apostolnak (Szent Péter) menekülnie kellett Jeruzsálemből, Péter már a gyülekezet vezetőjeként üzen neki (ApCsel 12,17). Ott volt az úgynevezett apostoli zsinaton, amely a pogánykeresztények befogadásáról, körülmetélésének szükségtelenségéről döntött, és ő mondta ki a döntő szót (ApCsel 15). Pál apostol szintén beszámol egy vele való találkozásról (Gal 1,19), majd arról, hogy a „tekintélyes” apostolok, köztük Jakab, Péter és János, „akiket oszlopoknak tekintenek”, kezet adtak neki, hitelesítve pogányok között végzett misszióját (Gal 2). Lukács evangélista beszámol arról is, hogy Pál utolsó jeruzsálemi látogatása alkalmával újra találkozott Jakabbal (ApCsel 21). A hagyomány szerint az ő nevéhez fűződik az újszövetségi Jakab levele is.

Jakab, az Úr testvére halála

Josephus Flavius beszámol arról, hogy Kr. u. 62-ben II. Ananosz (Annás) főpap kivégeztette Jakabot, az Úr testvérét, „törvényszegés” vádjával. Mártírhaláláról az ókeresztény és gnosztikus hagyomány is több ízben és formában beszámol (Hegesippus, Alexandriai Kelemen, Jakab második apokalipszise).

Jakab, az „Igaz”

Több (zsidó)keresztény és gnosztikus hagyomány is említi Jakabot, az Úr testvérét „az Igaz” melléknévvel. A legismertebb Hegesippus legendás elemekkel átszőtt beszámolója, ami egyenesen aszketikus és főpapi vonásokkal ruházza fel Jakabot, akinek kiemelkedő „igazságát” a zsidók is csodálták.

Az ortodox egyházban a mai napig (ha ritkán is) gyakorolt „Szent Liturgia” Jakab, az Úr testvére nevéhez fűződik. Ezt tartják a legősibbnek, mely sokáig e legelterjedtebb volt a Jeruzsálemi Patriarchátus területén. Történetileg a ma ismert liturgia aligha köthető az Úr testvéréhez, ám ez is jelzi Jakab kiemelt fontosságát a régi keleti egyházrészben.

2002-ben találtak (illetve nyilvánosságra hoztak) egy osszáriumot, „Jakab, József fia, Jézus testvére” arám nyelvű felirattal. Noha több szaktudós is lelkesen fogadta a leletet, többen vitatják a hitelességét, egyfelől bizonytalan eredete miatt (nem ásatáson került elő, hanem a műkincskereskedelem bizonytalan csatornáin), de még ettől eltekintve sem volna tekinthető egyértelműen Jézus „létezésének” régészeti bizonyítékának, sem Jakab és Jézus rokoni fokával kapcsolatos bizonyítéknak.

http://193.224.191.196:8080/phd/Galsi.pdf

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.