Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Krisztus kívánatos volta

2009.04.12

Jézus Krisztus senki és semmi máshoz nem hasonlítható. Minden más nagyság eltörpül mellette. Minden bölcsesség bolondságnak bizonyul. Minden más jóság tökéletlen. Jézus Krisztus az egyetlen, akiről hízelgés nélkül elmondható:„…rajta minden oly kívánatos”  

                                                                                                                                                    (Én 5,16). 

KÍVÁNATOS AZ EMBER MIVOLTA

Kívánatos volta elsősorban tökéletes ember mivoltában van. Gyermekként született a világba, növekedett testben és kedvességben, dolgozott, sírt, imádkozott és szeretett. Ő egy velünk, bűneinket és bűnös természetünket kivéve. „…hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt” (Zsid 4,15). Tamással együtt Úrnak és Istennek nevezzük, még sincs senki, aki oly meghitt közelségben lenne hozzánk, mint Ő. Az egész világmindenségben nincs senki, akitől oly kevéssé kellene félnünk, mint tőle. Természetesen és egyszerűen lép mindennapi életünkbe, mintha ugyanabban az utcában nőtt volna fel velünk. Márta megdorgálhatja; János – aki tanúja volt, amikor feltámasz-totta a halottakat és beszélgetett Mózessel és Illéssel a hegyen – nem fél fejét a keblére hajtani. Péter először nem akarja engedni, hogy megmossa a lábát, később azonban azt kívánja, hogy a fejét és kezét is mossa meg. Feltesznek neki ostoba kérdéseket,ugyanazon alkalommal korholják majd imádják Őt. Ő mégis keresztnevükön szólítja és megnyugtatja őket, hogy ne féljenek, és biztosítja őket szeretetéről. Tökéletessége nemcsak külső csillogás, hanem belülről való ragyogás.

KÍVÁNATOS A SZENTSÉGE
Jézus szentsége meleg és emberi, magához vonz és megihlet. Soha nem érezzük, hogy megközelíthetetlen, mint valami talapzaton álló szobor. Szentségének szépsége emlékeztet a rózsákkal teli kertre. Befogad mindenféle bűnöst: Magdalai Máriát is, akinek bűne visszataszító volt, akiből hét démont űzött ki (Lk 8,2). Úgy költözik be a bűnös ember életébe, ahogyan a tiszta folyam árad a posványos tó vizébe. A folyam nem fél a be szennyeződéstől, mert energiájával ő tisztítja meg a tavat.
KÍVÁNATOS AZ EGYÜTTÉRZÉSE
Együttérzése is teljesen kívánatos. Gyakran megszánja az elgyötörteket (Mt 9,36). A pásztor nélküli sokaságot, a naini ifjú anyját, a zsinagóga elöljárójának a leányát, a gadarai megszállottat, az éhes ötezreket – minden szenvedő megindítja a szívét. A farizeusok és írástudók elleni haragjának is az az indítéka, hogy sajnálja azokat, akik ez önigazult emberek ural ma alatt szenvednek. És milyen nagy kegyelem van az együttérzésében! Miért kellett kézzel is megérintenie a nyomorult leprást? Hiszen egy szavával is meggyógyíthatta volna, mint a királyi tisztviselő fiát. Azért, mert ez a leprás évek óta kivetett volt, ki zárva minden emberi közösségből, szinte embernek sem tekintették. Tisztátalanná tett bárkit az érintése. Jézus azonban megérintette, és ez újra emberré tette.
KÍVÁNATOS A TÖREKVÉSE
Alázata lefegyverzően kívánatos volt. Olyan egyszerűen lépett be ebbe a világba, mint egy a sok közül. El tudnánk képzelni Jézust, ahogy tanácskozik a farizeusokkal a módszerek felől, amellyel el tudja érni a tömegeket? Milyen alázatosság! Milyen kedvesség! Azt mondta magáról: „Én pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál”           (Lk 22,27).
Megmosta a tanítványok lábát (Jn 13,5). „Amikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást”
(1Pt 2,23). „Mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját”
(Ézs 53,7). El tudod képzelni, hogy Jézus valaha is kikövetelte volna a jogait?
KÍVÁNATOS A SZELÍDSÉGE
Jézus kívánatos volta legnyilvánvalóbb abból, ahogy a bűnösökkel bánik. Milyen szelíd,
tapintatos és tiszteletteljes. A tisztére büszke Nikodémus félti pozícióját, hogy ő „Izráel tanítója”, ezért éjszaka ment el Jézushoz (Jn 3,2). De mielőtt eltávozna a Mestertől, megtanulja, milyen elképesztően tudatlan Isten országa dolgait illetően, és miközben hazafelé tart, elgondolkozhat, hogy alkalmazza-e magára Jézus szavait:
„Az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik
gonoszak” (Jn 3,19). Pedig nem hallott Jézustól egyetlen durva szót sem, amely sérthette volna az önérzetét.
Amikor a házasságtörésen tetten ért asszonnyal beszél, akit eléje hurcoltak, és aki most
kétség beesetten áll előtte, amikor a vádolók egymás után távoznak (Jn 8,3-11), akkor az „asszony” meg szólításban ugyanazt a szót használja, mint ami kor szelíden szól anyjához a keresztről.
KÍVÁNATOS A BESZÉDE
Kövessük Őt Jákób kútjához fényes délben, és hallgassuk, hogyan beszélget a samáriai
asszonnyal. Türelmesen fejti ki előtte a legmélyebb igazságot, szelíden, de mégis a valóságnak megfelelően veszi rá, hogy vallja meg bűnét, amely oly régóta emészti belülről. De akkor sem lehetett volna tiszteletteljesebb vele szemben, ha ő történetesen a betániai Mária lett volna. Még haláltusájában is meghallgatta a kétségbeesett, de hitből fakadó kiáltást. Amikor a győztesek visszatérnek egy távoli országban vívott háborúból, győzelmi trófeaként magukkal hurcolják a legelőkelőbb foglyukat. Krisztus azonban beérte azzal, hogy egyetlen lator lelkével együtt menjen a paradicsomba.
KÍVÁNATOS A HIGGADTSÁGA
Tökéletes jellemének valamennyi vonása kívánatos egyensúlyban van nála. Szelídsége
nem jelent gyöngeséget. Bátorsága nem jelent brutalitást. Kövessük csak elfogatásának és
elítéltetésének éjszakáján és hajnalán: mennyi égbekiáltó bántalmazást kellett elszenvednie!
Nézzük, ahogyan ott áll Kajafás főpap előtt, Pilátus és Heródes előtt. Lássuk, ahogy arcul ütik, verik, sértegetik, szidják, leköpdösik és kigúnyolják. Mennyire előtűnik mindezek között kívánatos személye! Egyetlenegyszer sem veszíti el higgadtságát, méltóságát.
De kövessük őt még tovább! Menjünk el az üvöltöző tömeggel együtt a városkapun kívülre. Nézzük végig, ahogy megfeszítik a durva kereszten, halljuk meg a kalapács kop- panását, ahogy verik be a szöget a kezébe és a lá bába. És amikor az üvöltöző tömeg hátrább húzódik, nézzük meg a kereszten a világ leg szelídebb, legnemesebb, legjobb emberét, amint „…megfeszítették és …azután le ültek és őrizték” (Mt 27,35-36).
                                                                  Forrás:Vetés és Aratás
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.